Statisztikai kimutatások
Országos egészségstatisztikai
adatok összesítése, feldolgozása
Egészségügyi portálok tartalomfejlesztése,
adatkarbantartása során a publikált statisztikák, összefoglalók
frissítése, igény szerinti kiegészítése.
Előre meghatározott kutatási terv mentén a
keresett információk forrásának feltárása, táblázatba, adatbázisba
szervezése.
Adatkérés-menedzsment nem nyilvános
adatbázisok irányába.
Statisztikai összefüggések
kimutatása, kiértékelése
Különböző statisztikai eljárások segítségével
lehetőség van arra, hogy megadott pontossággal
(konfidencia-intervallum) megbecsüljünk egy paramétert. Például, ha
egy 50 elemű mintát veszünk a belgyógyász orvosok köréből mint
alapsokaságból, és megkérdezzük tőlük, hogy hány beteggel
találkoznak naponta járóbeteg rendelésen, akkor a megkérdezettek
válaszainak számtani átlaga egy becslés lesz arra nézve, hogy a
belgyógyász szakorvosok várhatóan hány beteggel találkoznak naponta
járó-beteg ellátáson.
A statisztikai próbákat arra használjuk, hogy
hipotéziseinket tesztelni tudjuk. Például, azt gondoljuk, hogy
különbség van a belgyógyászok és a sebészek közötta havi kezelt
betegek számát illetően. Nullhipotézisünk az lesz, hogy a két
csoport között nincs különbség, tehát ugyanannyi beteggel
találkoznak. Statisztikai próba segítségével hozunk döntést arról,
hogy az egyenlőség nullhipotézisét elutasítjuk vagy sem.
Többnyire korreláció és regresszió alapú
kapcsolatvizsgálatokkal foglalkozunk. Azt tudjuk meg ezen
eljárásokkal, hogy különböző ismérvek milyen kapcsolatban állnak
egymással. Nézzünk egy példát a korrelációra. Az a hipotézisünk,
hogy minél több beteggel találkozik egy sebész orvos, annál
magasabb helyet foglal el az orvosi hierachiában, azaz magasabb
címmel rendelkezik. Természetesen az általunk felállított szabály
bizonyos orvosokra igaz lesz, míg másokra nem. A korreláció ebben
az esetben azt mutatja meg, hogy milyen irányú, és milyen erősségű
a kapcsolat a két ismérv között. Például azt látjuk, hogy pozitív
irányú, és értéke 0.78. Ebből az következik, hogy hipotézisünket
nem kell elvetnünk. (Persze szigorúan nézve a korrelálatlanság a
nullhipotézis, azaz hogy a két változó között nincs kapcsolat.) A
0.78-as korreláció pedig jó erővel magyarázza a hierarchiában
elfoglalt helyet a kezelt betegek számának tükérben.
Statisztikai módszerek segítségével az időbeli
folyamatok is jól leírhatók. Meg tudjuk mondani, hogy milyen
szabályszerűségek figyelhetők meg az adatok között az időben előre
haladva. Csak címszavakban a teljességet nélkülözve pár
statisztikai módszer: trendvizsgálat, szezonalitás keresése,
autokorreláció, simítási eljárások alkalmazása, stb.
Az eljárás arra ad lehetőséget, hogy a
megfigyelt tapasztalati eloszlásunk közel van-e valamely nevezetes
eloszláshoz. Például az emberek testmagasságának tapasztalati
eloszlása közel normális eloszlást követ. A jövedelem viszont az
exponenciális eloszláshoz hasonlít. Ha sikerül adatainkhoz
valamilyen nevezetes eloszlást társítani, akkor több és pontosabb
statisztikai módszer használható.
Ahhoz, hogy például két ATC5 csoportot össze
tudjuk hasonlítani abból a szempontból, hogy egy adott ismérv
szerint melyik homogénebb, illetve melyik heterogénebb, nem járunk
el jól, ha a két csoport szórását hasonlítjuk össze, mert nagy
valószínűséggel a két csoportátlag különböző lesz egymástól. A
probléma megoldása a relatív szórás kiszámítása. Ezen statisztikai
mérőszám segítségével már meg tudjuk mondani, hogy az alacsonyabb
relatív szórású csoporta homogénebb, míg a magasabb értéket mutató
a heterogénebb.
2008-04-02 17:24:39